Az alábbi nagyszerű dokumentumfilmmel betekintést nyerhettek Dél-Kalifornia Jiu-Jitsu életébe. "Nem arról van szó, hogy ki jó és ki nem, hanem, hogy ki marad. Ha a sok-sok órát berakod, akkor függetlenül attól, hogy természetesen jók-e az adottságaid vagy nem, a gyakorlás következtében előbb-utóbb fekete öves leszel. Képzeld el, hogy ott leszel valahol tíz év múlva - miért ne lennél mellé még fekete öves is? Csak nem szabad feladnod." - kezdi a film Chris Haueter szavaival a nagyszerű felütést.
A filmben a dél-kaliforniai színtér kezdeteire tekintünk vissza. Többek között olyan nevek szólalnak meg a valamivel több, mint egy óra során, mint Richard Bressler, aki Rorion Gracie első tanítványa volt, 1979-ben kezdve ismerkedését a bjj-vel (nem egyszer gurulva Ricksonnal is). Bressler az első, ingyenesen adott óra után azonnal beleszeretett a művészetbe és fejet ugrott a gyakorlásba. Ekkor még sem ő, sem mások nem nagyon látták mi is lesz ebből az egészből és mekkorává növi ki magát a sport világszerte.
A film során az is szóba kerül, mennyire eltolódott a hangsúly a sport jiu jitsu felé, Chris Haueter pedig egy gurulás során épp azt magyarázza tanítványának, hogy soha ne feledje miért is sétált be az ajtón: azért, hogy a küzdelem valóságát megtapasztalja. A sport gyönyörű, a tornagyőzelmek nagyszerűek, de a jiu jitsu egy harcművészet, mely azért lett kifejlesztve, hogy az önvédelem leghatékonyabb módja vagy módszere, rendszere legyen. Gondolkodj az utca szintjén, űzd a sportot és gyakorold a művészetet!
A filmben szó esik a sport jelenéről, problémákról, lehetséges növekedési irányokról és nagyszerű betekintést kapunk az amerikai színtér kezdeteibe, miközben olyan nevek tűnnek fel, mint Xande Ribeiro, Eduardo Telles, Saulo Ribeiro, Buchecha, Roger Gracie, Braulio Estima és még sokan mások.
https://youtu.be/r-BExc9SS68
