Sportsérülések – Mit árul el a testbeszéd?

Páciensek nap, mint nap próbálják megmutatni és elmagyarázni orvosaiknak, kezelőiknek panaszukat, annak okát. Egészen eddig a legtöbb ilyen próbálkozás kudarcba fulladt, nem értették meg őket …

/A kép illusztráció/ – David Haye szalagszakadás következtében a padlón

Fájdalom? Sérülés? Milyen tünetei vannak? Figyeljen a panaszokra, hallgasson rá, mert fontos információt tartogat!

Páciensek nap, mint nap próbálják megmutatni és elmagyarázni orvosaiknak, kezelőiknek panaszukat, annak okát. Egészen eddig a legtöbb ilyen próbálkozás kudarcba fulladt, nem értették meg őket. Az orvosok szívesebben bíznak az MRI diagnózisában, osteopath szakemberek a test más részein keresik a hibát, a gyógytornászok ugyan legtöbbször a jó helyen kezelnek, de sajnos gyakran rossz technikával. Ennek vet véget a Fascia Disztorziós Modell. Az FDM terapeuta a testbeszéd és a fájdalom szóbeli leírása összeillesztésén keresztül azonnal a megfelelő diagnózist képes felállítani.

Aki ezt a modellt kitalálta és kifejlesztette, Stephen Typaldos volt, egy amerikai sürgősségi osztályon dolgozó orvos és osteopath volt. Feltűnt neki, hogy a páciensei mindig ugyanolyan testbeszédet használtak egy-egy panasz, probléma elmesélésekor. Ebből kiindulva fejlesztette ki a fascia disztorziós modellt, amiben a klinikum és a beteg testbeszéde egyetlen diagnózisba összefoglalható, és egy erre célzott kezelés követi.

Rendszerét folyamatosan továbbfejlesztette, így ma már hat különböző diszfunkciót ismerünk és kezelünk. Az eredmények, melyeket a modellen keresztül érünk el, páciensek és a kezelők számára is egyformán lenyűgöző.

A fascia kezelésének manapság egyre nagyobb jelentősége van. A kutatásokban eddig elhanyagolták, az anatómusoktól egyszerűen távol áll, így a fascia az orvostudományban csak mellékszerepet kapott. Csupán a rolfing terápia, illetve az osteopathia egy része szentelt figyelmet ennek a kötőszövetes hálórendszernek. Az FDM segítségével a terapeuták a mozgásrendszer fájdalmainak megértésében és kezelésében forradalmi lehetőség előtt állnak. Sok területen, mint például a visceralis osteopathia, vagy a neurológia, az FDM még csak a lehetőségek felfedezésének kezdetén áll.

A fascia legfontosabb tulajdonságai:

  1. A fascia segíti az izomzatot összehúzódáskor. Alakjában tartják az izmot, és támpontot adnak az erőkifejtéshez.
  2. A fascialáncon keresztül az egész testben eloszlanak a feszülések. Fiziológiásan ez a fellépő erők eloszlatására szolgál, patológiásan azonban egy pont leszorítása egy akár távoli testrész hibás feszülését eredményezi.
  3. A fasciát az érzékszervek közé sorolhatjuk. Több idegrostot tartalmaz, mint pl. bőrünk, vagy szemünk. Ezért vezethet egy probléma a fasciában nagyon erős fájdalomhoz.
  4. Robert Schleip bizonyította, hogy a fascia kontraktilis elemeket is tartalmaz. Folyamatos, hosszantartó stressz esetén a vegetatív idegrendszeren keresztül a fascia tónusnövekedése következik be, melyet mi feszülésként és merevségként élünk meg.
  5. Fascia a test minden részén található, minden egyes sejtet is ez vesz körül. Még ha sikerülne is a fasciaborítás tartalmát eltávolítani, megmaradna az ember “váza”.
  6. A fasciának közvetítő szerepe van az izmok és a csontok között. Több stabilizációs funkciót tud ellátni, mint az izmok, azonban egyidejűleg több mobilitással rendelkezik, mint a csontok.

Stephen Typaldos a mozgásszervrendszer fasciájának 6 különböző zavarát fedezte fel:

  • Triggerband disztorzió
  • Continuum disztorzió
  • Hernierter triggerpont
  • Zylinder disztorzió
  • Falt disztorzió
  • Tektonische fixatió

Egy páciensnél fennállhat egy, vagy akár mind a 6 disztorzió is. Egy ezek közül a zavarok közül, az ún. Triggerband disztorzió, példaként leírva: sérüléskor a fasciaréteg megcsavarodik, ill. felgyűrődik, ami fájdalomhoz és mozgásbeszűküléshez vezet. Testünkben olyan irányban helyezkedik el ez a szövet, hogy a fellépő erőket megfelelően le tudja vezetni. Amennyiben egy erő nem ilyen irányban, hanem a rostlefutásra merőlegesen hat, a fascia felgyűrődhet. A páciensek húzó, égető fájdalomról számolnak be, melyet egy vonal mentén mutatnak több ujjal.  A klinikumban a triggerband megrövidülése miatt mozgásbeszűkülést, valamint erőveszteséget, stabilitás- és koordinációcsökkenést tapasztalunk. Az ezt követő terápia célja, hogy helyreállítsuk az elcsavarodott, ill. különvált fascialáncot. Ez a terapeuta hüvelykujjával történik, amely a páciens által mutatott lefutást követi, pontosan, erős nyomást alkalmazva, így megszüntetve a zavart. Lezárás után a fascia megint ép, mint a sérülés előtt.

Egy harmadik lehetőség a Triggerband disztorzió kialakulására, a fascia elmeszesedése egy stresszvonal mentén. Abból indulunk ki, hogy a terheléshez, amelynek a páciens ki van téve, stabilabb fasciára van szükség. Hogy ez biztosítva legyen, ezen a területen kalciummal erősítjük a kötőszövetet. Meszesedés esetén a Triggerband- kezelés arra szolgál, hogy a lerakódott kalciumot kioldja a fasciából. Ennél gyakran több kezelés is szükséges, amíg fájdalommentes nem lesz. Továbbá arra is figyelnünk kell, hogy az ezen a ponton fellépő, szükségtelen feszülést feloldjuk, hogy egy újabb kalciumlerakódást elkerüljünk. A myofascialis stretching- módszerek nagyon jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy a visszanyert mozgástartomány meg is maradjon.

Az FDM által a krónikus fájdalomtól szenvedő betegek is más megvilágításba kerültek. Ezidáig ezeket a pácienseket gyógyíthatatlannak tartották. Az FDM a krónikus fájdalmakat más szemszögből nézi. Az ilyen fájdalmak a triggerband felgyűrődésének letapadása crosslinkek (keresztkapcsolatok) által. Többnyire túlzott pihentetés, kímélés az oka, hogy nem csak fiziológiás crosslinkek alakulnak ki, hanem olyan struktúrák között is létrejönnek, melyek nem tartoznak egymáshoz. Ez további fájdalmakhoz és mozgásbeszűküléshez vezet. Triggerbandtechnikát alkalmazva, célzott kezelésen keresztül először a letapadások oldódnak fel, ami haematomához és a fájdalom fokozódásához vezet. Ez újfent a gyógyulás lehetőségét hordja magában, mivel egy krónikus diszfunkcióból akut Triggerband jött létre. Második és harmadik kezeléskor ugyanezzel a technikával zárhatjuk a Triggerbandot, és a fájdalom elmúlik.

A fasciadisztorziók modellje eddig tudományosan még nem lett alátámasztva, de a részben kiemelkedő gyógyulási eredmények igazolják az FDM terapeutákat, és kérdőjelezik meg az eddigi kezelési módszereket. Így lehet, hogy az elmélet, miszerint az izmok rövidülnek, nem tartható, mivel egy több, mint 2 éves befagyott váll egy kezelés után a teljes mozgáspályáját visszanyerheti.

A modell megértése és megtanulása után minden terapeuta a tanult módszereket célzottan tudja alkalmazni, és “sikerei” számát növelheti. De mindenekelőtt megértjük a páciens szóbeli leírását és testbeszédét.

Az FDM az egész orvostudományban egy forradalmi kezelést mutat be. Az eddigi modelleket átgondoljuk és javítjuk, dolgozunk új diszfunkciók felismerésén, és mindenekelőtt, hogy minden páciensnek a legmegfelelőbb kezelést tudjuk adni. A fasciakutatás területén a következő években sok új kezelési módszer alapját ismerhetjük majd meg. Ne zárkózzunk el ezektől.

/forrás: sportorvos.hu/

Tagged on:

error: Jogvédett tartalom (C) - ellenfelem.hu