Muay thai – Az aranykor legendái

Régen minden jobb volt – hallhattuk sokszor életünk során a közhelyet. Természetesen hasonló nosztalgikus kijelentésektől a sportok, így a muay thai sem mentes. De nézzük, igaz-e az állítás ill., miről is szólt ez az aranykor!

muay thai - namsaknoi

A muay thai aranykora

Egyáltalán mit értenek az alatt, mikor a muay thai aranykorát emlegetik a sport berkeiben? Az aranykor röviden egy olyan időszak volt, – nagyjából a ’80-as évek közepétől a ’90-es évek elejéig -, amikor az a bizonyos léc úgymond a legmagasabbra volt rakva. A harcosok a névért, dicsőségért küzdöttek, hihetetlenül magas technikai szintet megvalósítva.

A minimális felszereltséggel rendelkező, kifejezetten szegény termek Bangkok körül, mint a Dejrat, Petchyindee, Lukerajwit, Kiatniwat és társaik olyan legendás harcosokat produkáltak, akik mind technikailag, mind felkészültségük, ring IQ és egyebek tekintetében egy olyan magas szintet képviseltek, amit ma sem nagyon látni.

Régen és ma

Bár a modern muay thai turizmus, a felkapott termek és az ezáltal megnyíló lehetőségek még sehol sem voltak, összességében mégis több harcos versenyzett, mint ma, mivel ma már több lehetőség van mind az oktatás, mind a sportok terén és kevesebben választják a pénzkereset ezen hihetetlenül kemény módját.

A nagy számok törvénye miatt egyszerűen ma sokkal kevésbé valószínű, hogy valaki az évek során egy teremben ténylegesen kihozhassa magából az abszolút maximumot, mivel kevesebb elit thai versenyző van, akikkel meccsezhetne vagy edzhetne, mint egykor, amikor a Lumpinee és Rajadamnern stadiumokon kívül nem is nagyon volt semmilyen lehetőség.

muay thai - edzés az aranykorban, szerény körülmények között

Amellett tehát, hogy az edzőpartnerek szintje sem olyan már sokszor, a termek igen nagy része ráállt a külföldiekre, akiknek jó pénzért adnak órákat. Biznisz szempontjából érthető a dolog, hiszen a nulláról bajnokokat nevelni nem mindig sikerül, így pedig a befektetés sem térül meg.

Ennek hatására viszont olyan dolgok vesznek el a nyolc végtag művészetéből, melyek tán soha többé nem kerülnek felfedezésre. Sok iskola Phuket, Samui, de már Bangkok környékén is erősen felvizezte, lebutította, amit tanít és teljesen a jól fizető külföldiekre állt rá, ami, ahogy már említettük, egy sokkalta könnyebb és jobban, gyorsabban megtérülő biznisz. Ráadásul ott van a szerencsejáték is, a meccsekre való fogadások, a sport köré települt kétes alakok és körök, ami szintén nem tett jót a muay thai-nak.

Muay thai legendák

Az aranykor harcosainak neve lassan, de feledésbe merül. Viszonylag kevés, rossz minőségű anyag érhető el róluk, sokan pedig manapság nem is hallottak a legtöbbjükről.

Hippy Singmanee, Paluhadlek, Boonlai, Samart Payakaroon, Sakmongkol, Wangchannoi, Samson Issan, Orono, Chatchai, Jongsanan, Namkabuan, Charoensap, Langsuan, Samransak, Superlek, Rambo (Pongsiri Por Ruamrudee), SagatDieselnoi, Sangtiennoi, Karuhat, Coban meccseiből, technikájukból pedig a mai napig van mit bőven tanulni.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy ilyen mezőnyben tűnt fel és aratott sikert Ramon Dekkers, a pályája során Sakmongkollal és Dekkerssel is megküzdő Dany Bill.

Klincs- (muay pam), térd-specialisták (khao), a “muay fimeuu” stílus technikusai (ld. Karuhat), a kezükkel erős (muay mat) WBF ökölvívó bajnokok mind-mind szerepelnek a fentebb felsorolt nevek között, és a lista korántsem teljes!

Az alábbiakban Dekkers Coban elleni három meccsét nézhetitek meg, de érdemes Steve Armstrong csatornáján alaposabban is körbenézni, mivel jelenleg ő az, aki talán a legnagyobb aranykori gyűjteménnyel rendelkezik! A megőrzésben erősen jeleskedik még Sylvie von Duuglas-Ittu, az amerikai, évek óta Thaiföldön élő, több, mint 200 meccsel rendelkező muay farang, aki “The Muay Thai Library Documentary Project – Preserve the Legacy” projektjével pontosan a régi nagyok feledésbe merülő dolgait igyekszik megőrizni.


error: Jogvédett tartalom (C) - ellenfelem.hu