Kovács Alexandra MMA világbajnok!

Nemrégiben megírtuk, Kovács Alexandra a manamai (Bahrain) IMMAF amatőr MMA VB-n az arany kapujába került, majd ahogy Instagram oldalunkon hírt is adtunk róla, Szandi ezt az utolsó kaput is kinyitotta és besétált rajta!

A 2016-os és ’17-es európai Openen mutatott domináns teljesítmények, ill. a tavalyi VB bronz után Kovács Alexandra most a csúcsra ért – MMA világbajnok lett! Súlykategóriájában három meccset vívott, melyek mind egy szálig idő előtt, TKO győzelemmel fejezett be!

ellenfelem.hu: – Mennyiben volt más a mentális felkészülésed, mint korábban, ill. tavaly, amikor bronzot nyertél

Kovács Alexandra: – Nem volt más most se a fejben végzett munka, csak kitartóbb. A nagy különbséget abban éreztem, hogy most végig képes voltam hinni magamban és bízni a képességeimben. Tavaly megingott bennem valami, amikor a brazil ellenfelemet láttam küzdeni. Nem éreztem elég jónak magam és nem hittem el, hogy le tudom győzni. Pedig nem volt technikásabb, csak egyszerűen határozottabb és hagytam, hogy rám erőltesse a stílusát.

e: – Hogy látod, tényleg fejben dőlt el vagy sikerült annyit hozzátenni, változtatni felkészüléseden és technikailag lépni egy akkorát előre, ami ezt lehetővé tette?

KA: – Három éve készülünk kifejezetten az MMA (ketrecharc) szabályrendszerre és ezalatt az idő alatt sokat tanultunk. Biztos vagyok benne, hogy az a tapasztalati út és a rengeteg tudatosítás (mentál-tréningezés), ami mögöttünk van, nagyban hozzájárult ehhez az eredményhez. Igazából most érett be minden.

Számomra is megdöbbentő volt megtapasztalni, hogy amire fejben beprogramoztam magam, végre tudtam hajtani. A korábbi versenyeken ugyanis azt vettük észre, hogy a kontrabunyóm (az ellenfél kivárása) sok időt vett el és mindig a harmadik menetre maradt a hajrázás. Ez – utólag belegondolva – egy elég rizikós taktika volt.

A tavalyi elődöntőt nem is volt már időm visszahozni az utolsó menetben, mert elment az idő. Úgyhogy alapvetően nem változtatott az edzőm, Palotás Ferenc, az edzéseken, csak a taktikán. Támadás-indításra kezdett beprogramozni, ami talán a felkészülés legnagyobb kihívása volt mindkettőnk számára, de a versenyre sikerült beépíteni. Minden meccsemnek én voltam a karmestere, így a befejezésre is maradt idő.

Kovács Alexandra akcióban

“…rengeteg lemondással és fegyelmezettséggel jár egy ilyen időszak…”

e: – Idén tanári minősítő vizsgát tettél, eljegyeztek, lila övre vizsgáztál Max Carvalho alatt, de az Eger kupán máris megint remekeltél és nagyjából minden érmet elhoztál, amit lehetett. Hogyan fér bele ennyi minden?

KA: – Ez valahogy így alakult ki, mivel az egyetemen kezdtem a versenyszerű sportolást és egyre nagyobb kihívások kerültek elém, ezért gyakorlatilag állandó volt az ütközés valamilyen másik fontos kötelezettséggel (vizsgaidőszak, szakdolgozat, államvizsga, gyakornoki vizsga, portfólió, stb).

Így hát fel kellett vennem a lépést a tennivalókkal, különben valamiről le kellett volna mondjak, azt pedig semmiképpen nem akartam. A megoldás az lett, hogy mindig a legközelebbi feladatra koncentráltam, majd utána jött a másik és ezt a sorrendet változtattam az időszak kihívásának megfelelően. Ez persze nem volt mindig egyszerű, de megérte beleszokni, mert megtanultam rendkívül hatékonyan beosztani az időmet.

e: – Visszatérve egy kicsit a vizualizációhoz – tudjuk, mindenkinek vannak nehéz napjai, időszakai. Mire szoktál gondolni, ill. milyen rutinon mész végig, hogy átlendülj ezeken a periódusokon a ketrecben vagy azon kívül?

KA: – Egy felkészülés mindig teljesen megváltoztatja a hétköznapokat, főleg ha az ember nem a sportból él. Ugyanis az edzés után következik, és aköré szerveződik minden ilyenkor. Természetesen megvannak a fix pontok, mint a munka, edzés tartás és az egyéb fontos, de áthelyezhető teendők, mint pl. a főzés, amin egyébként a fogyasztás miatt szintén nagy a hangsúly. Plusz az élet többi területe: kutya, háztartás, család, stb.

Kovács Alexandra GNP

Kovács Alexandra akcióban – Ground and Pound

Mondanom se kell rengeteg lemondással és fegyelmezettséggel jár egy ilyen időszak. Ráadásul az első 6-7 hétben a fejlődés se érezhető. Nagyon nehéz a formába-hozó rész és csak azután jön a mentális része a dolognak.

Ezt olvasva jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi értelme az egésznek. A válasz pedig összetett, először is hogy meg tudjam mire vagyok képes és a magammal szembeni elégedettség elérése. Másodszor a példamutatás, hogy elérhetsz bármit, amiért megdolgozol és hiszel benne!

Az életben olyan apróságokon akadunk fenn és idegeskedünk, amire egy ilyen időszakban nincs idő, és értelme se volna, helyette azonnal a megoldást keresésén dolgozom. Ezt a képességet is a sportnak köszönhetem. Ezek motiválnak és lendítenek át a mélypontokon és azok akik hisznek bennem és támogatnak!

e: – Három meccs, három finis. Sokakra tehettél – joggal – komoly benyomást. Érkeztek esetleg megkeresések, ajánlatok profi szervezetektől?

KA: – Egyelőre nem érkezett ilyen felkérés a részünkre. Készülünk az UWSKF Sport Kempo Világbajnokságra. Van feladat, év végéig már nincs megállás. 🙂

Gratulálunk még egyszer és köszönjük, hogy időt szakítottál ránk! Csak így tovább!


error: Jogvédett tartalom (C) - ellenfelem.hu