BJJ – A versenyen túl

bjj-a-versenyen-tul

Manapság nagyon sokan, akik a bjj-t űzik, túlságosan is hajlandóak a tanulást erősítő edzéssel, az innovációt utánzással, a problémamegoldást drillek orrvérzésig történő ismétlésével helyettesíteni. Kétségtelen, hogy rövidtávon ezek hatékony eszközök lehetnek. Sokan váltak világbajnokká vagy nyertek címeket ilyen módszerekkel. De vannak hátulütők is, amikkel számolni kell.

Mennyire épül a jitsud a kondíciódra?  Van észrevehető különbség aközött, amikor formában vagy és amikor nem? Alapos megértéssel rendelkezel a jiu jitsu alapjainak tekintetében vagy csak utánozol valakit és mozgás mintákat ismételsz? Valóban önkifejezésed egy módja a jitsud vagy valaki más mintáit, rutinját próbálod re-kreálni?

Ha olyasvalakiről van szó, aki keményen dolgozik, mestere minden szavára odafigyel és pontosan végrehajtja, amit kérnek tőle, valamint erős, atletikus alkat, de nem jó a problémamegoldásban, akkor valószínűleg a jiu jitsu koncepcióira, alapvető dinamikájára történő fókuszálás csak összezavarná, és nem javítana, hanem rontana helyzetén.

Egy ilyen tanulónak technikai drillekre van inkább szüksége, kondícióra, amivel komoly tempót tarthat és olyan hozzáállásra, hogy aktívan próbálja beépíteni a begyakorlott dolgokat. Edzéseinek körülbelül úgy kéne felépülnie, hogy azok 70%-ban magas ismétlésszámú drillekből, 15% specifikus edzésből és 15% sparringból, aktív gurulásból álljanak.

A sokféle technikával és pozícióval való foglalkozás, ill. az ezekben mind csiszolttá válásra történő igyekezet csak meghosszabbítja, lelassítja a tanulásban való előrehaladásukat. Mivel rengeteg információt kell felszívnia és végül izommemóriává alakítania, ez azt jelenti, hogy nagyjából 8-12 év lesz, míg fekete övessé válthat.

A fentebb leírt tulajdonságokkal rendelkező gyakorló tehát jobb, ha a bjj univerzum egy kis szeletére koncentrál és ott specializálódik. Ez a versenyeken pozíciók tekintetében előnyt fog jelenteni számára és képes lesz ellenfeleit is saját “szakterületére” csalni. Végső soron egy olyan jiu jitsu specialistát kapunk, aki nagyon jellegzetes készségekkel és egy olyan stratégiával rendelkezik, amit mindenki ellen alkalmazhat. Valakit, aki ráerőlteti ellenfeleire akaratát.

Ezzel szemben egy nagyon intelligens, nagy potenciállal rendelkező tanuló, akiből kissé hiányzik a lelkesedés, lustább és nem tud kellően fókuszálni, teljesen más utat bejárva boldogulhat csak.

Egy ilyen tanuló jobb, ha minél kevesebb időt tölt drillekkel, ismétléssel. Annyit csupán, hogy fizikailag tisztába kerüljön az adott technikák technikai követelményeivel. Nagyobb hangsúlyt kell, hogy helyezzen az alapok és koncepciók megtanulására, az információ tudássá alakítására, ahelyett, hogy próbálna mindent izom-memóriába vésni. Innen már képes lesz rá, hogy ezt a tudást alkalmazva felfedezze saját stílusát.

Ahogy az állóharc esetén, úgy a földön is léteznek bizonyos archetípusok, melyek az adott stílust gyakorló tanuló temperamentumára utalnak, ill. abból erednek. Ha egy edző, instruktor egy ilyen “lusta” embert kemény munkára, rengeteg ismétlésre, drillre kényszerít, azt kockáztatja, hogy teljesen megöli az edzés iránti motivációját, elveszi az abban lelt örömét, így pedig akár oda is eljuttathatja, hogy az illető az egész sportot abbahagyja.

Az ilyen embereknek stratégiára, alapokra és koncepciókra van szüksége a jiu jitsu-ban, aztán pedig egy olyan környezetre, ahol rengeteget gurulhatnak, hogy felfedezzenek és fejlődjenek. Akár az is előfordulhat, hogy 50% specifikus edzésre és 50% sparringra van szükség, mely több szekcióra van bontva.

Ez lehetőséget ad a tanulónak arra, hogy kérdéseket tegyen fel, az edző pedig korrigálhat itt, kritikát fogalmazhat meg, dicsérhet. Ez valószínűbb, hogy jobb eredményekhez és egy élvezetesebb környezethez vezet, ahol stagnálás nélkül lehet növekedni és fejlődni. Ez pedig az ilyen emberek számára is lehetővé teszi, hogy egy életre szóló szenvedélyt és elfoglaltságot találjanak.

Ezek azok a grapplerek, akik magukban hordozzák majd a lehetőséget, hogy a jiu jitsu-t egy másik szintre emeljék. Miután a bjj nyelvét mélyen megértik és folyékonnyá válnak benne, képesek lesznek azt mások számára lefordítani és tanítani.

Ez abban is segíthet, hogy az ember idős korban is képes maradjon gurulni. Ez pedig azért lesz lehetséges, mert egy olyan stílust alakítottak ki maguknak, ami nem az erőre, kondícióra vagy fittségre épül, hanem a technikára, kritikus gondolkodásra, problémamegoldásra és stratégiára.

Az ilyen grappler jobb, ha minden pozíciót tanulmányoz és igyekszik jártassá és folyékonnyá válni annyiban, amennyiben ez csak lehetséges. Nem kell teletömni a fejüket mindennel és több ezer technikát vagy drillt internalizálni. Inkább 30-100 koncepcióra és az alapok mély megértésére lesz szükség. A fejlődés gyorsabb ütemben fog haladni így, és bár az előnyök az elején lassan jelentkeznek, a növekedés azonban egyre gyorsabb ütemben, exponenciálisan jön majd.

Minél többet internalizálnak az alapokból, annál több energiát tudnak a problémamegoldásra és innovációra fordítani, miközben próba-szerencse alapon kialakítják saját identitásukat a jiu jitsuban, mellyel kifejezik magukat a sporton belül.

Végső soron a kérdés, amit fel kell tenni az, hogy konzisztens-e az edzésmódszered azzal, amit el akarsz érni? Egyáltalán, mi a célod? Ha a legmagasabb szinten szeretnél versenyezni és nyerni, akkor valószínűleg az elsőként leírt módszert kell alkalmaznod, de ha többet szeretnél kapni a bjj-től, ha többet akarsz megérteni belőle, tanítani szeretnél és őszintén kifejezni magad a bjj segítségével, akkor lehet, hogy felül kell vizsgálnod azt, ahogy jelenleg edzel, mert a másodikként leírt út jobban megfelelne neked.

Érdemes elgondolkozni mindezen, ha idős korodban is gurulni, tanulni és tanítani szeretnél. Így nem csak a versenyek emlékét hagyod hátra, de a tanítással és a jiu jitsu következő generációval történő megosztásával gondolkodó, okos, kreatív embereket, művészeket nevelhetsz, nem csak kemény munkásokat.

Tagged on: ,

error: Jogvédett tartalom (C) - ellenfelem.hu