A túledzettség – Hol a határ?

túledzettségA túledzettség fogalmát számtalan szemszögből lehet definiálni, akár orvosi szempontból, akár sportpszichológiai oldalról közelítjük meg. Ezzel a cikkel szeretnék egy alapvető segédletet mutatni ahhoz, hogy miként kerülhető a – teljesítményünkkel szemben állított magas kritériumokból eredő –  túledzettség.

A profit az amatőrtől nem legfőképpen az elvégzett edzések száma vagy épp minősége különbözteti meg. A profi pontosan tudja, hogy hol tart a formája, és hova fog elérni a felkészülés végére. Nem rohan fejetlenül egyik edzésről a másikra, tisztában van a teljesítőképességének a határaival, és tudja, hogy mikortól léphet a túledzettség körébe, ami nem csak káros lehet az egészségére, hanem magas sérülésveszéllyel is járhat.

Ez nem azt jelenti, hogy az edzésmunka és annak elemzése a versenyző feladata lenne, hiszen erre vannak a szakképzett (írhatnánk csupa nagybetűvel is a nyomatékosítás érdekében) edzők. Mindezt leszűkítve csupán az erőnlét témakörére.

Egy felkészülés azonban egy küzdősportot űző atléta számára nem csupán erőnlétből áll. Hogy ne kelljen túl nagy kört leírni, amíg a lényeghez elérünk, bontsuk két halmazra a felkészülést: erőnlétre és technikai gyakorlásra.

Jobb esetben már itt két különböző területen dolgozó szakemberrel találkozunk naponta, akiknek a munkáját – a saját eredményességünk érdekében érdemes, sőt kijelenthetjük, hogymuszáj összehangolni!

A test csak olyan hosszan képes elviselni a magas intenzitást, amíg az edzés egyenletes munka marad! Itt lép be egy nagyon fontos tényező. Figyelembe kell venni azt is, hogy a legtöbben munka és tanulás mellett űzik hazánkban (versenyszerűen) a küzdősportot.

A munkával és az iskolai teendőkkel összehangolva az edzésünket elkerülhető, hogy egy nehéz nap után egy 6-8 menetes sparringon kelljen a a még meglévő energiánkból a maximumot kifacsarni. Az ilyen – előre kiszámítható – napokra ütemezhető a programba esetleg pár menet árnyékboksz átmozgatás gyanánt, vagy épp néhány drill, amit akár muay thai-ban, birkózásban vagy épp brazil jiu jitsuban egymagunk is elvégezhetünk. Nem számít, mit csinál a többi srác a teremben,  a tested lesz az, ami meghatározza, mennyit tudsz edzeni. Erőltetni, gyötörni pedig nem csak felesleges, hanem káros is.

Egy másik oldalról megközelítve a csoportos edzéseknek is megvannak az előnyei, ha még mindig az erőnléti felkészülés szempontjából vizsgáljuk a témakört.

A csoportos edzések előnye lehet, hogy a fáradtabb, alul motiváltabb nap után a társak teljesítményéből merítve új erőre kaphatunk edzés közben. Mindemellett, azzal, hogy figyelemmel kísérjük egymás munkáját, elkerülhetjük, hogy átessünk annak a bizonyos lónak a rossz oldalára. Ezzel együtt sokkal magabiztosabb leszel, mert láthatod, hogy a megfelelő gyakorlatokat végzed és megkapod a megfelelő visszacsatolást, amire a gyorsabb fejlődéshez szükséged van.

Összefoglalva, fontos, hogy a betervezett napi program harmóniában legyen az életritmusunkkal, és a különböző edzésformák egy megtervezett – ugyancsak összehangolt – ütemben haladjanak egymás mellett. Ezáltal nagyobb eséllyel kerüljük el a túledzettség csapdáját és megkímélhetjük testünket a felesleges sérülésektől.

Tagged on:

error: Jogvédett tartalom (C) - ellenfelem.hu