Az alábbiakban egy igazi "old school" bjj legenda, Chris Haueter szavait ültetjük át/alkalmazzuk a küzdősportokra nézve, általánosságban, mert bizony egyetemesen érvényes, a "Roll" dokuban elhangzott mondat: "nem az számít, hogy ki jó, hanem, hogy ki marad".
Sokan azon stresszelnek, hogy mennyit haladnak és az idő mennyiségén, amit edzésre tudnak fordítani, közben nem állnak meg, nem veszik észre elég gyakran - vagy egyáltalán -, hogy mennyire különleges már az is, hogy edzenek, gyakorolnak. Hogy a legtöbbet igyekeznek kihozni a lehetőségből, amit választott sportjuk jelent.
Nem számít, mekkora erőfeszítéseket teszel, hogy a küzdősportokat egy állandó tényezőként életedben tartsd, emlékezned kell rá: te edzel, sokan pedig nem. Lehet, hogy időnként az élet eltérít és a küzdősportra fordítható időd mértéke változó, de nem hagyod abba.
Sok embert láthatsz, láthattál az évek alatt jönni-menni. A feladás vagy abbahagyás nagyon is valóságos lehetőség. Nem mindenki fog maradni. Különösen a kezdőknél látható, hogy rengeteget akarnak elsajátítani, a lehető legrövidebb idő alatt.
De egy küzdősport soha sem egy befejezett valami, hanem egy életre szóló történet, amit lassú növekedés jellemez. És ez így van rendjén. Lehet, hogy elsőre nehéz megérteni ezt, de az a folyamat, melynek során valami nagyon különlegeset művelsz és finomítgatsz több éven, több ezer órán át, igazán olyasvalami, amire nagyon büszkének kell lenned.
A legjobb, legismertebb harcosok is abbahagyják egy napon és minden trófeát, övet, győzelmet elfelejtenek majd. Mert nem ezek tesznek emlékezetessé. Hanem a jelenléted. A tisztelet, melyet az évek során megszerzel - amíg a mesteri, vagy általad elérhető legtökéletesebb szintre törekszel - messze több, nagyobb valami, mint az eredmények, amit azok érnek el, akik feladják.
Az energia, erőfeszítés és odaadás, ami ahhoz kell, hogy hosszútávon is működjön a dolog és folyamatosan alkalmazkodj a helyzetekhez, megtartva a küzdősportot az életedben, nem egy kis dolog. Ahogy az életünk változik, és új helyzetekkel találkozunk, sokszor nehéz lehet megoldani, hogy a küzdősportnak helye maradjon, helye legyen benne. De megoldjuk.
Vajon te is egyike leszel azoknak, akik maradnak? Kész vagy rá, hogy sorra vedd az akadályokat, alkalmazkodj és eddz tovább? Egy bizonyos ponton túl már nincs visszaút és a küzdősport az életed részéve válik. Itt már nagyobb események, történések, előre nem látott körülmények sem számítanak.
Túl vagy már ezen a ponton?
/a bjjfanatics.com cikke alapján, ellenfelem.hu/
