Edzéssorozat hatására kialakuló kedvezőtlen változások. Az immunrendszer képes a szervezetben lévő saját és idegen anyagok elkülönítésére, esetleges tolerancia (tűrés) kialakítására, szükség esetén eliminációjára (eltávolítására).
[caption id="attachment_15404" align="aligncenter" width="504"]
A kép illusztráció[/caption]Az immunrendszer képes a szervezetben lévő saját és idegen anyagok elkülönítésére, esetleges tolerancia (tűrés) kialakítására, szükség esetén eliminációjára (eltávolítására). Legfontosabb feladata a különböző fertőzések és daganatok elleni védekező mechanizmusok kialakítása és véghezvitele (Simon, 2005).
A limfociták fehérvérsejtek, a vörös csontvelőben képződnek, melyek a csecsemőmirigyben és különböző perifériás nyirokszervekben alakulnak T és B limfocitákká. Képesek a saját vagy idegen antigének felismerésére, válaszreakció kialakítására. Vörös csontvelőben termelődő fehérvérsejtek, melyek az immunválasz effektor (végrehajtó) funkcióiban szerepelnek. Megkülönböztetünk neutrofil granulocitát, melynek főszerepe a gyulladásos folyamatokban való közreműködés. Magja jellegzetesen 2-5 lebenyű. Az eosinofil granulocita a paraziták elleni küzdelemben kap jelentőséget. A neutrofilekhez hasonló sejtek, csak sejtplazájuk festés során pirosabbra festődik, innen kapta a nevét. A felszínen IgE receptorral (receptor: specifikus kötőhely, az odaillő anyag kötődése során sejten belüli jelek képződnek) rendelkező, belsejében bazofil szemcsékkel (granulum) rendelkező bazofil granulocita a gyulladásos folyamatokban vesz részt. Speciális szerepük van az allergiás reakciókban. Ez utóbbi a receptorral való kapcsolódás során kiüríti biológiailag aktív anyagokat tartalmazó granulumait (sejtplazmában lévő szemcsék). A szövetekben ún. hízósejtekké alakulnak.
A rendszeres, magas intenzitású, hosszú időtartamú testmozgás- különösen az élsport - nagy megterhelést ró a szervezetre. A sportolás során olyan immunrendszeri- és endokrin változások következnek be, melyek lényegében más stresszhelyzetekben is kialakulnak. Az edzésintenzitás- ill. időtartam függvényében változik a stresszhatás mértéke. Rövidtávon megnő a katekolaminok termelődése, hosszútávon a kortizol kiválasztás is emelkedik (Pedersen és Hoffmann-Goetz, 2000). Ismételt edzések hatására - ha a két tréning közötti regeneráció nem megfelelő - eltérő mértékű és ütemű endokrin válasz alakul ki.
Ha két edzés között csak három óra pihenés történik, a második tréning után sokkal nagyobb mértékű változások jönnek létre a neuroendokrin (Ronsen et al. 2000) és a leukocita (Ronsen et al. 2001) rendszerben. Mi a különbség a két edzés közti hat óra és három óra pihenőidő között? Ha két, magas intenzitású állóképességi sportprogram között csak három óra telik el, akkor kifejezettebb katekolamin (adrenalin és noradrenalin) válasz-, ACTH és kortizol-emelkedés jön létre (Ronsen et al. 2002). Mindemellett a vérben a neutrofil granulociták száma jelentősen emelkedik (neutrofília), valamint a limfociták száma csökken (limfocitopénia) (Ronsen et al. 2002). Ezen változások nem kedveznek a szervezet fertőzésekkel-, betegségekkel szembeni védekezésében.
A magas intenzitású ill. időtartamú edzéssorozat hatására a felső légúti fertőzések előfordulási gyakorisága jelentősen nő (Gleeson, 2000). Köztudott, hogy a nyálkahártya fertőzésekkel szembeni védelméért az ú.n. immunglobulin - A (Ig-A) felelős. Az Ig-A szint mérése nyálból vett kenetből nagyon könnyen elvégezhető. A nyál Ig-A koncentrációját számos külső tényező befolyásolja, úgymint az egyén edzettségi szintje, az edzésintenzitás és annak időtartama is (Gleeson, 2000). A szájnyálkahártya Ig-A koncentrációjának méréséből következtethetünk a sportoló felső légúti fertőzésekkel szembeni fogékonyságára (Fahlman et al., 2001 és Mackinnon et al., 1993). Nem csak az intenzív edzésprogram hatására, hanem már egyetlen magas intenzitású tréning végére is kialakul az Ig-A szint kb. 30 százalékos csökkenése (Engels, et al., 2004). Egy maratoni táv megtétele alatti kedvezőtlen immunglobulin hanyatlás nők és férfiak körében egyforma mértékben következik be (Niemann et al., 2002).
Természetesen a harmadára csökkent nyálkahártyavédelem nem feltétlenül jelent felső légúti fertőzést. A megbetegedési ráta kb. 5-17 százalék (Engels et al., 2004). Az Ig-A szint nem csak az edzések függvényében változhat, hanem egyéb tényező is befolyásolja, mint például a táplálkozás, környezeti hőmérséklet, pszichés stressz, stb.
/A teljes cikk ITT olvasható/
