A harmadik olimpiájára készül a ferencvárosiak legnagyobb sztárja: a világ- és kétszeres Európa-bajnok Bácsi Péter. Pekingben ötödik lett 2008-ban, Londont pedig istenigazából szeretné elfelejteni: a lidérces első mérkőzésen jött a térdében a porcleválás, és akkor minden elszakadt, pedig jó formában vágott neki a 2012-es játékoknak.
Londonban a harmadik menetben kellett Petinek könnyek között – iszonyú fájdalmak közepette – feladnia a litván Kazakevics elleni meccset, majd itthon műtét következett, és a bizonytalanság után a végső következtetés: hál’ istennek folytathatja a pályafutását, és ő folytatta. Nem is akárhogyan, hiszen 2014-ben duplázott, mind a Világbajnoki, mind az Európa-bajnoki címet besöpörte. Most 2016-ot írunk, Péter az új, olimpiai súlycsoportjában valami olyan elementáris erővel, lenyűgöző magabiztossággal gyűrte le világklasszis ellenfeleit az ulánbátori kvalifikációs versenyen, hogy tátva maradt a szánk.
Már- már az is felmerült az emberben, hogy Rióban… de nem szeretném befejezni a mondatot, inkább Bácsi Peti beszéljen:
-Az idei évben megint sikerült rátalálnom a jó útra, ezen megyünk tovább Rióba – kezdte a tapasztalt, 33 esztendős sportember. – Ott pedig megvalósíthatom az álmomat, amit egész pályafutásom alatt dédelgettem, ez lehet az utolsó nagy dobásom, mert nem hiszem, hogy még egy olimpia belefér az életembe.
A jó utat emlegetted, de hol, mikor jött el az a pillanat, az a verseny, amire azt mondhattad, hogy rendben, így kell csinálni.
-Nyilvánvalóan a kvalifikációs verseny igazolta vissza azt, hogy jó az irány. A Las Vegas-i világbajnokságra nagy reményekkel vágtunk neki, de semmi nem jött össze, egyedüliként Lőrincz Viktor szerzett jogot az olimpiai részvételre az ötödik helyezésével. Nem mondom, hogy az azt követő felkészülésben nem voltak holtpontjaim, de a selejtező versenyre sikerült jó formába lendülnöm. Tartani kell ezt a szintet, sőt feljebb lépni, ha lehet.
Le kellett fogynod 75 kilóra, ez nem egyszerű, tartani kell a súlyodat, a formádat, ez sem leányálom. Az ilyen fajta nyűgöket, nehézségeket nehéz nem haza vinni. Hogyan csinálod?
-Szerencsés vagyok, mert Andi, a párom nap mint nap gyakorlatilag velem diétázik, és úgy főz, hogy ne szaladjon el a súlyom. Ez pedig a sarkalatos pontja az egésznek, hiszen ha nem tudok lefogyni, nem tudok elindulni a versenyen. Nem számoljuk állandóan a kalóriákat, de tudjuk, mit szabad enni és mit nem. Ő is sportos életet él, tehát így könnyebben megy az egész. Mivel a gyengém az édesség, ezért külön oda kell figyelni a desszertre, sajnos fogyasztó desszertet egyelőre nem találtak fel, pedig az lenne a Kánaán.
Fontos dolog, hogy apuka vagy, a kisfiad Peti két éves. Tudja már, hogy mi zajlik körülötte? Elsősorban arra gondolok, miképpen veszi, amikor apa mindig elmegy, aztán kicsit otthon van, majd újra „eltűnik”.
-Most már tudja. Volt idő, amikor azt mondogatta, hogy most akkor apa elmegy focizni, akkor próbáltuk megértetni vele, hogy ez nem foci. Már azt mondja: apa elmegy birkózni, tehát megjegyezte, tudomásul vette. Bízom benne, hogy ott ül majd a tévé előtt, nézi a riói közvetítést, figyel engem, és remélhetőleg egy éremcsatát tud végig szurkolni.
Nagyon hiányzik az olimpiai érem a tarsolyodból?
-Persze, hogy hiányzik, de ha nem sikerül megszereznem, akkor is teljes az életem. Van egy szép családom, és hadd újságoljam el, hogy októberben már két kisfiú apukája leszek, így még teljesebbé válik a család. Az egyértelmű, hogy a sportolói pályafutásom nem lenne teljes egy olimpiai érem nélkül, de azon vagyunk, hogy ezen a területen se legyen hiányérzetem.
/forrás: birkozoszov.hu/
