Görbics vs Spéth! Egyre közelebb az összecsapás! Nézzünk a dolgok mélyére!
Az elemzés egyfajta tanulmány a harcosok szokásairól, hibáiról. Nem szabad elfeledni, hogy senki sem verhetetlen vagy sebezhetetlen - mindenki követ el hibákat, legyen szó technikáról vagy akár stratégiáról. Magas szinten álló bunyósoknál a hiba azonban gyakran nem is feltétlenül technikai jellegű, sokkal inkább valamilyen felismerhető szokást jelent, mintázatot, ami által esetleg a harcos akciója vagy reakciója megjósolhatóbb, kiszámíthatóbb lesz. Valamit, amit egy ellenfél kihasználhat.
Minden bunyósnak vannak kedvenc technikái, megközelítései, melyek szokásaikká válnak. Ezekben a legerősebbek. Ez egyben azonban az Achilles-sarkuk is lehet. Ha megakadályozzák őket abban, hogy legerősebb fegyvereiket használják, ott, ahol azt ők szeretnék, amolyan B tervre kényszerülnek, melyben szinte lehetetlen, hogy kimagaslóan jól teljesítsenek.
A lényeg nem az, hogy ki követ el kevesebb hibát, hanem, hogy ki tudja rávenni ellenfelét több hiba elkövetésére, kiszámíthatóbb reakciókra, ellenreakciókra és mennyire tud élni a hiba nyújtotta lehetőségekkel, nyitányokkal az azokat előidéző fél. Valahol erről szól majd Spéth Norbi és Görbics Gábor összecsapása is.
Miután a Május 7-re kiírt Görbics vs Spéth meccs rohamosan közelít, logikusnak láttuk elkezdeni és két részletben közzétenni első ilyen, elemző jellegű írásunkat. Elöljáróban szeretnénk leszögezni, hogy a leírtak sokszor gyéren elérhető videó-anyagok alapján, de alapos, körültekintő munka után íródtak. Nem célunk a negatív kritika, sem rosszindulat, de úgy gondoljuk, hogy aki alaposan végigolvassa, azt erről az írás hangvétele meg kell és meg is fogja győzni.
Célok és tendenciák
Görbics Gábor a ring közepén a legmagabiztosabb, ahol helye van a mozgásra. Gyors, erős, robbanékony és alapvetően igen mozgékony. Ha logikusan végiggondoljuk, valószínűleg legfőbb célja alapvetően és nagy vonalakban az lehet, hogy a távolságot kellőképp zárja, tisztán találjon, majd tovább álljon. Mivel Spéth nem kezeinek erejéről ismert, nem valószínű, hogy csapásainak elkerülése Görbics prioritási listájának a legelején lesz.
Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy nem kell tartani Spéth ütéseitől vagy arról, hogy Görbics nem fog próbálni elmozogni ezen csapások elől, mindössze arról, hogy a Titán SE mindig igen mozgékony kiválósága valószínűsíthetően bátrabban fog némi kezdeti tapogatózás után próbálkozni a távolság zárásával, belharccal. Nem azért, mert ütőtávról nem nyerhet, hanem mert közelebbről - amennyiben a klincset el tudja kerülni - jelentősen megnövelheti győzelmi esélyeit a magasabb, hosszabb végtagokkal rendelkező Spéth ellen.
Nem túlzás azt állítani, hogy Görbics kezei a ma aktív, nemzetközileg és itthon egyaránt gyakran versenyző harcosaink között az egyik legjobbak. Ereje, ütéseinek változatossága, hatékonysága a sok befektetett év, ill. az évek alatt szerzett rutin gyümölcse, melyet a bokszolókkal való intenzív munka alaposan kicsiszolt.
Nem elhanyagolható továbbá a tapasztalat sem, hiszen amennyiben lehet hinni a BoxRec-nek, Gábor háta mögött a cikk írásának pillanatában 74 átbokszolt menet van, 17 győzelméből pedig 11-et kiütéssel vagy TKO-val nyert. És ez még csak a bokszmeccsek száma.
Az évek és a rutin tehát a nyolc évvel idősebb Görbics mellett szólnak, de a dolgok természetesen nem ilyen egyszerűek. Már csak azért sem, mert a muay thai szabályrendszer viszont a fiatalabb, eleve ebben a sportban kezdő Spéthnek kedvez.
Spéth céljai természetesen egészen mások ellenfeléhez képest. Neki első sorban az lesz az érdeke, hogy amikor csak kell, a távot fenntartsa kettejük között, tisztán találjon, lassítson Görbicsen és megakadályozza a helyzeteket, ahol ereje, robbanékonysága meglepheti.
Mindenesetre alapvető küzdelmi pszichológiai tényező, hogy az összecsapás semelyik fázisát nem szabad átengedni az ellenfélnek. Nem szabad tehát tartania, óvakodnia Spéthnek sem a belharctól, már csak azért sem, mert a klincs mindent megváltoztathat. Az elején kell megmutatnia kicsit, respektet szerezni ezen a távon is, hogy Görbics ne gondolja azt, ez a megoldás, itt nyerhet könnyebben.
Rés a pajzson - Görbics Gábor
Amennyiben Spéth az ütései végén tudja tartani, ill. a megfelelően előkészített rúgásokkal el tudja venni lábmunkáját (combrúgásokkal, nehéz vezető láb esetén söprésekkel), akkor kellőképpen el fogja tudni bizonytalanítani, fárasztani. Ahogy már említettük, nem szabad tartani a közelharctól, de Spéthnek meg kell győznie Görbicset arról, hogy a közeledés nem jó ötlet.
Görbics gyakran, sőt, leginkább egyenes vonalakban támad, a megállító térdesek, különböző szögekből érkező könyökösök remekül beválhatnak ezen a téren. A szabályrendszer adta lehetőségeken csak annyit finomítottak a szervezők, hogy mindkét fél könyökvédőt visel majd, így egy sérülés okozta korai befejezéstől szerencsére nem kell majd tartanunk.
Ráadásul itt lesz még a klincs is, komoly tényezőként, de erről majd később. Mindenesetre Spéth első számú prioritása a lábak támadása kell, hogy legyen - természetesen a megfelelő előkészítés után - ill. a test-ütések (dzseb, jobb egyenes, test horgok, 1-3-2 hármasok magas-magas-alacsony kombinációkban például). A lábra célzott rúgások blokkolásánál Görbicsnek szoktak problémái adódni. A lábát ugyan felemeli, ám az enyhe kifelé fordítás elmarad általában, így az erőteljesebb rúgások olykor megpörgetik kicsit tengelye körül.
A dzseb, a kellően előkészített toló rúgások remekül működhetnek ellene és távol tarthatják, azonban nem szabad elfelejteni, hogy az egyszerűbb kombinációkat Görbics látja, elmozog előlük, esetleg blokkol, így ajánlott bizonyos ütések duplázása, klasszikus hármas kombinációk alkalmazása, mint amilyen az 1-lépés-3, 1-2-3 vagy az 1-3-2 is.
Az előkészítés már csak azért is fontos, mert a szabályok értelmében a borítások teljesen megengedettek lesznek, egy-egy eséssel pedig nem csak a sérülés veszélye áll fenn, hanem sokat kivesznek a borított fél energiájából is.
Természetesen az 1-2, 1-3 is működhet és érdemes is vele próbálkozni a megfelelő időben. Ha pedig Görbics mégis ütőtávon belül lépne, akkor pedig egy közelről vívott adok-kapok helyett Spéthnek érdemes a klincsre, kibillentésre, söprésekre és dobásokra hagyatkoznia.
A kellő számú variációk összezavarhatják, elbizonytalaníthatják Görbicset, aki egyébként nagyon ösztönös bunyós. Ez természetesen előny is lehet, de a vesztét is okozhatja valakinek. Az egész arról szól, - ahogy az elején is említettük -, hogy ki tudja rávenni ellenfelét több hiba elkövetésére és mennyire tud élni a hibák nyújtotta lehetőségekkel.
Az ösztönösebb reakció egy-egy támadásra, ugrasztása, de bizonyos offenzív manőverek is - mivel ösztönösek - egy az adott harcosra jellemző mintát követnek, szokás, ill. megszokásszerűen. Ez pedig kihasználhatóvá teszi a mintát. Az összezavarással az ösztönösebb bunyó felé terelhető, ami kétélű fegyver, hiszen míg egyfelől sebezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válik, másrészről veszélyesebbé is.
Valamivel fentebb említettük már, Görbics Gábor a ring közepén a legmagabiztosabb. Hely kell neki, mozgás, hogy dolgozzon. Ezt kell elvenni tőle. Hogyan? Első sorban azt kell elérni, hogy ne érezze magát elemében. Ez egyrészt stílusa, képessége legerősebb elemeit kapcsolja ki a játékból, másrészről és ezzel egy időben frusztrálólag is hat.
Korábbi írásunkban foglalkoztunk már a sarokba szorítás alapjaival, mind a ketrec, mind a ring esetén. Sok olvasónknak sem kell már ilyesmit elmagyarázni, Görbicsnek és Spéthnek természetesen pedig még annyira sem. Ha nem is lehet teljesen vagy sokáig sarokba szorítani Görbicset (a meccs elején, friss állapotában nem valószínű), kellő előkészítés vagy inkább előfárasztás után mindenképp törekedni kell rá.
De nem csak az erőn fognak múlni a dolgok, sőt! Első sorban az észre, a tervre kell hagyatkozni. Lényeg a fokozatosság itt is - az előkészített lábrúgásokkal egy idő után meg lehet győzni Görbicset, hogy jöjjön közelebb, hiszen - mivel ő az alacsonyabb, rövidebb végtagokkal - messzebb nem mehet. Be kell lépnie!
Ha pedig ezek hatására vagy esetleg magától, már az elejétől fogva közel jön, egy-egy ütéssel, rövid kis kombinációkkal kell elkapni, klincsbe fogni és onnan dolgozni, ill. amint a lehetőség adja magát söpörni, borítani. Ez az energiából, de a magabiztosságból is elvesz.
Amint fáradni kezd, egyre tanácstalanabbá is válik majd a stratégiát illetően. A kellőképpen előfárasztott, összezavart, elbizonytalanított Görbics pedig már könnyebben lesz sarokba terelhető, ahol már közelebbről is hatékonyabban lehet őt támadni az említett hármasokkal és alacsony-magas, magas-alacsony kombinációkkal, klinccsel, könyökökkel. A klincs és a könyökök már csak azért is fontosak lesznek, hogy Spéth meggátolja a sarokból történő hasonló szabadulást.
http://gfycat.com/SardonicBossyAmoeba
Görbics nagyon szépen, karjával távol tartva Biricset fordul ki. Akár fordíthatott volna is a kockán és kellemetlen helyzetbe hozhatta volna sarokba szorult ellenfelét.
Az alacsony-magas, magas-alacsony kombinációk lényege, hogy ellenfelünk figyelmét testének (alacsony) vagy éppen, hogy fejének (magas) védelmére irányítjuk, majd a szabadon hagyott területet támadjuk meg. Egy ilyen klasszikus példa a fejre mért bal horog, melyet aztán a testre irányzott bal horog követ.
Fordítva ugyanez a klasszikus alacsony-magas iskolapéldáját nyújtja. Ilyeneket Görbics is előszeretettel alkalmaz, amint azt például - többek között - Birics Tamás elleni meccsén is láthattunk. Görbics olykor kézzel, máskor pedig lábbal fejezi be az utolsó taktust. Az első vagy néha akár a második ütés is pusztán elterelés a befejező csapás sikerességének érdekében.
http://gfycat.com/BoringPoorHawk
Alacson-alacsony-magas, azaz test-test-fej.
Szintén fontos - és nem csak a sarokban - Görbics testének támadása, általános “tűz alá” vétele. A mozgékony, gyors Görbics erősen támaszkodik ezekre a tulajdonságaira, lábmunkájára, melyekhez azonban energia, levegő kell. A testütések rengeteg energiát, levegőt vesznek el, megtörik az ellenfél ritmusát, ütemét és a légzési mintázatot - amíg testünket ütik, nem tudunk levegőt venni!
A testre mért egyenesek, horgok, a hármas-ütések, valamint a rúgások kulcs-fontosságúak lesznek. Ha csak lehet, a klincsben is törekedni kell erre. A megfelelő mennyiségű láb-rúgás lelassíthatja kellőképpen Görbicset, ami így már kezelhetőbbé, sarokba terelhetőbbé teszi.
Görbics a sarokban a legsebezhetőbb, így Spéth prioritási listáján mindenképp szerepelnie kell annak, hogy a küzdelmet ide terelje a ring közepéből, ezzel pedig elvegye azt Görbicstől, amiben a legjobb. A kellő számú lábrúgás után a mozgékonyság alábbhagy, a szögek, kifordulások akár teljesen el is tűnhetnek.
Egy lassabban, főképp egyenes vonalakban mozgó ellenfél pedig jóval terelhetőbbé válik, akciói és reakciói is kiszámíthatóbbak lesznek (ahogy például az a tendenciája is, hogy a kötelektől vagy a sarokból majdnem mindig hátsó, tehát jobb keze irányába indul meg, hogy kikörözzön). Szintén fontos a távolság uralása, a kombinációk megállítása. Aki a távot uralja, a küzdelmet is uralja. Erről lentebb még szólunk majd pár szót bővebben.
A kiszámíthatósághoz hozzá tartozik még az is, hogy Görbics támadásait sokszor látni előre - nagyobb távolságok esetén nem egyszer túl magasra emeli vezető lábát, így lehet tudni, hogy pl. a távolság zárására készül, amit egy dzseb "mögé" rejt. És mi jöhet a dzseb után a legnagyobb valószínűséggel? Természetesen, ami legkézenfekvőbben adja magát - a hátulsó kéz. Ez a klasszikus 1-2. A kombinációkat egyébként a leggyakrabban rúgással fejezi be, amire szintén lehet készülni.
http://gfycat.com/ObeseDeterminedIguanodon
Figyeljük meg, hogy a vezető láb bizonyos ponton túli emelésének pillanatában Birics védelme azonnal a helyére kerül, szorosabbá válik. A jobbos Birics kesztyűin landol, az akciót pedig rúgással (amire a szándék megvolt) már nem is lehetett befejezni.
Görbics gyakran tesz túl nagy erőt forduló, ill. pörgő támadásai mögé, így kibillen egyensúlyából, túlnyúlva, ill. túlforogva az ideális ponton. A test bizonyos helyzetbe kerülése szintén meghatározó tényező, ami adott helyzetben az ellenfél reakcióit kiszámíthatóbbá teszi, hiszen logikus, hogy a test bizonyos helyzetéből a térben csak bizonyos technikák vitelezhetőek ki hatékonyan.
Az említett ideális helyzet pedig, ahova egy-egy technika kivitelezése után érkezünk, az a pont, ahol továbbra is a körülményekhez képest legkisebb támadási felületet nyújtjuk ellenfelünknek, ill. ahonnan aztán a legrövidebb idő alatt visszanyerjük alapállásunkat és helyre tudjuk állítani védelmünket.
A távot elmérve Görbics leggyakrabban forduló technikákkal hozza magát veszélyes helyzetekbe és sokszor úgy tűnik, hogy nem a jól átgondolt taktika vagy előzetes mérlegelés alapján dönt ilyen technikák mellett, hanem azért, mert egyszerűen mintha szeretné az ilyen ütéseket és rúgásokat.
Legtöbbször ellenfelei azonban nem tudatosan élnek ezzel a lehetőséggel, pusztán a pillanatra reagálva, ha éppen úgy alakul, próbálnak meg kihozni belőle valamit. Spéth ezen is változtathat.
Görbicset mindenesetre nem egy-egy mozdulattal, manőverrel, hanem a távolsággal a legkönnyebb lépre csalni, félrevezetni. Ez egy olyan konzekvens, ismétlődő pont, amit évekkel ezelőtti meccsein éppen úgy fellelni, mint akár a Birics elleni második vagy akár a Milea elleni meccsen.
Térjünk vissza a pár sorral fentebb hivatkozott távolságra és kombinációkra, ill. a ezen kombinációk megállítására. Görbics - amint azt számtalan meccsén, valamint a fentebbi példákon is láthattuk - remek kombinációkat üt. Erősek az alapjai ezen a téren. Viszont küzdelmük muay thai szabályrendszerben lesz, ami Spéthnek kedvez.
Görbics támadásai a dzsebbel indulnak, majd láncreakciószerűen mennek végbe. Akár a Birics meccsen, akár egyéb csaták során megfigyelhettük már, hogy amint ez a kombinációs lánc beindul, nagyon nehéz megszakítani, ezért ellenfelei leginkább csak védekezni, elmozogni szoktak.
Mi a megoldás tehát? Spéthnek sem a kombinációs láncot kell megszakítania, hanem elejét kell venni a láncreakcióknak. Hogyan? Görbics alapállása nem a muay thai-ból, hanem a kickboxból jön. Ez azt jelenti, hogy a középvonal sokkal inkább nyitottabb lesz, tehát az egyenes vonalú, középvonalat érő támadások - mint amilyen a teep, a tolórúgás is - hatékonyan működhetnek ellene a távolság irányításában.
Görbics alapállása ideálisabb a dzsebhez, ill. tisztább, pattanósabb, erősebb is ez az ütése, azonban a teepekkel, a tolórúgásokkal más a helyzet. Spéth eleve magasabb, de a gyors tolóhoz az alapállás is olyan, hogy a súlypont valamivel magasan helyezkedjen el.
Nagyszerű fegyver lehet Görbics ellen a dzseb után röviden "kint felejtett" kéz, amivel eltakarhatja szemeit, majd gyors rúgásokkal támadhatja a középvonalat. Igen szemléletes példáját láthatjuk ennek Buakaw Nieky Holzken elleni meccsein.
Görbics nincs tán annyira a lábak elkapkodásához szokva (hiszen ilyesmi sem a full contact kickboxban, sem a bokszban nincs), így Spéthnek nem feltétlenül kell majd ettől nagyon tartania, de természetesen jobb figyelni. Ez csak ott fog kiderülni, azon az estén. Amennyiben Görbics erre aktívan készül, úgy meg fog mutatkozni a meccs során hamar.
De ekkor sincs veszve semmi, hiszen a fentebb említett, a látóteret eltakarós módszer és egyéb előkészítések működhetnek. Szintváltásokban kell itt is gondolkodni: alacsony-alacsony-magas, magas-magas-alacsony. Ha a kéz lent van és Görbics rúgások után nyúlkál, akkor magasra kell menni, ha pedig elértük, hogy magasan legyenek a kezek, mehetünk testre: jöhetnek a horgok, térdek, toló rúgások.
A védekezéshez Görbicsnek egy kicsit lazább, aktív védelemre van szüksége, hogy kivédje, elsöpörje Spéth támadó lábát. A magasan, szorosan tartott kezek nem szolgáltatnak megfelelő védelmet egy ilyen helyzetben.
A 'Rés a pajzson' második részében innen folytatjuk! Következik Spéth Norbert!
