Az 1972-ben született francia fenegyerek, Jérôme Philippe "Geronimo" Le Banner bár öt évesen judoval kezdte a küzdősportokkal való ismerkedését, minden megváltozott, amikor 16 évesen látta Bruce Lee Fist of Fury c. filmjét - ekkor ugyanis a kyokushin karate gyakorlásába fogott, mivel más nem nagyon volt elérhető számára a környéken.
A filmben látott bizonyos elemeket, a Jeet Kune Do egyes technikáit próbálta beépíteni a karatéba és bár jobbkezes volt, innen jött a fordított alapállás is. Geronimo 18 évesen hivatalosan is a kickboxnak szentelte magát, de a Kyokushin Kaikanban és judoban is fekete övet szerzett.
Az eredmények hamar jöttek. Mindössze 19 volt, mikor az ISKA franciaországi övét birtokba vette, majd az európai és az interkontinentális övet is megszerezte (utóbbit nem más, mint a később szintén legendássá vált, azóta elhunyt Mike Bernardo ellen). A K-1 szervezet égisze alatt 1995-ben mutatkozott be, majd a WGP-n két ellenfelét is kiütötte (köztük a már említett Bernardo-t), mielőtt a fináléban Peter Aerts ellen kikapott volna.
A GP után be kellett vonulnia a hadseregbe, de az edzőjével is gondok voltak, így egy év kiesett. Egy évvel később kint volt, keményen edzett egy új edző segítségével és az év júniusában, Párizsban megnyerte az ISKA szuper nehézsúlyú Muay Thai világbajnoki övét, októberben pedig, a K-1 Star Wars '96 gálán a második menetben kiütötte a legendás Ernesto Hoost-ot.
Geronimo életében az 1998-as év sem telt eseménytelenül, hiszen a júliusi K-1 DREAM '98 gálán egy kemény meccs során a 2. menetben sikerült kiütnie az igen kemény Sam Greco-t, szeptemberben pedig egy hibrid bokszgálán láthatták a küzdősportok szerelmesei. Az Evander Holyfield vs Vaughn Bean gála felvezetői között ugyanis helyett kapott a WKN szuper nehézsúlyú Muay Thai világbajnoki címmeccs is, melyet Le Banner az első menetben, kiütéssel nyert meg Espedito da Silva ellen.
A főként Mike Tyson kapcsán híressé-hírhedtté vált promótert, Don King-et egyébként Le Banner kereste meg, de a felmerült esetleges későbbi bokszmeccsekből semmi nem lett, mivel a szerződések kapcsán nézeteltéréseik támadtak.
Az "arany bal" tulajdonosát legközelebb a K-1 World Grand Prix '99 Opening Round gálán láthatták a rajongók, ahol is az első menetben kiütötte a később WBA nehézsúlyú övért kihívói pozícióba kerülő Matt Skelton-t. Pár hónap telt el mindössze és 2000 áprilisában már ismét a kötelek között találhatták rajongói a normandiai bulldogot.
A K-1 The Millennium gálán Le Banner az igen veszélyes, Ernesto Hoost-ot is kiütő Kyokushin bajnok Francisco Filhoval került szembe. Le Banner azonban az első menetben, egy hatalmas bal egyenessel kiütötte Filho-t. A szakkommentátorok és a sajtó az ezredév legnagyobb kiütésének titulálták a mutatványt, balját pedig innentől fogva csak arany balként emlegették.
Az év júliusában Geronimo nem kisebb dolgot vitt véghez, minthogy a nagoyai K-1 World Grand Prix tornán egy este alatt legyőzte Mark Huntot, Nicholas Pettast és Ernesto Hoost-ot, ezzel pedig torna-bajnok lett. A WGP finálén betegség miatt sajnos nem tudott ott lenni, azonban az osakai K-1 World Grand Prix 2001 Finálé negyeddöntőiben rekordot állított fel, amikor is három meccset nyert első menetes kiütéssel, összesen 4 percet és 4 másodpercet töltve aktív küzdelemmel.
A decemberi torna nem sikerült túl jól, mivel mindenkit megdöbbentve Mark Hunt kiütötte Le Banner-t, de a 2002-es, párizsi K-1 tornán visszavágott és egy nagyon kemény meccsen TKO győzelmet aratott a 2. menetben. Öt másodperc volt hátra összesen a menetből.
Számtalan hatalmas, emlékezetes csatát vívott, a legnagyobb nevekkel fordult meg egy szorítóban. Ernesto Hoost, Sam Greco, Peter Aerts, Francisco Filho, Mark Hunt, Musashi, Cyril Abidi mind első kézből tapasztalhatták meg a normandiai bulldog erejét.
Vessünk egy pillantást a K-1 egyik legendás alakjára!
https://www.youtube.com/watch?v=u6rkD_SMvhg
