A szervezet hőszabályozását több mechanizmus is biztosítja, a sugárzás, vezetés és az áramlás, melyek kombinációjával a környezet hőmérsékletéhez alkalmazkodni tud. Nyugalomban ez a három mechanizmus könnyen biztosítja a szervezet relatíve állandó hőmérsékletét, de ha bármilyen okból a hőtermelés fokozódik, egy negyedik mechanizmusra, az izzadásra is szükség van a hőegyensúly fenntartásához.
Az emberi szervezet alacsony hatásfokkal működik, a táplálékból felvett energiának mindössze 20-25 %-át képes úgy átalakítani, hogy az az izomműködést biztosítsa; a fennmaradó 70-80 % hőenergiává alakul. Fizikai terhelés során vagy sportoláskor, amikor az energiafelhasználás nő, a hőtermelés is fokozódni fog. Ezt a plusz hőmennyiséget valamilyen módon le kell adni, hogy a szervezet túlmelegedését megakadályozzuk.
A szervezet hőszabályozását több mechanizmus is biztosítja, a sugárzás, vezetés és az áramlás, melyek kombinációjával a környezet hőmérsékletéhez alkalmazkodni tud. Nyugalomban ez a három mechanizmus könnyen biztosítja a szervezet relatíve állandó hőmérsékletét, de ha bármilyen okból a hőtermelés fokozódik, egy negyedik mechanizmusra, az izzadásra is szükség van a hőegyensúly fenntartásához. Az izzadtság elpárologtatásával történő hővesztés nagyon hatékony módszer, minden liter izzadtság elpárologtatása 600 kcal azaz 2500 kJ energiaveszteséget jelent. Extrém körülmények között akár 2 liter izzadtságot is képesek vagyunk elpárologtatni és ezzel jelentős hőveszteséget tudunk elérni. Erősen izzadó emberek, akikről nem párolog el, hanem cseppekben hullik le az izzadtság, hátrányba kerülhetnek a többiekkel szemben.
Bár a párolgással történő hővesztés nagyon hatékony, ügyelni kell arra, hogy a túlzott veszteség ne okozzon kiszáradást. Izzadás során a szervezet nemcsak vizet, hanem a testnedvekben oldott ásványi anyagokat, ún. elektroliteket is tartalmaz, bár nem túl magas koncentrációban.
A folyadékveszteséget feltétlenül pótolni kell, mivel a testsúly kb. 2 %-ának elvesztése a fizikai és szellemi teljesítőképességet jelentősen csökkenti. A testsúlycsökkenést főleg folyadékvesztés okozza, mely a keringő plazma csökkenését eredményezi és jelentős eltolódást okozhat a sejten kivüli (extracelluláris) és a sejten belüli (intracelluláris) folyadékterek között.
Egy átlagos testsúlyú, 70 kg-os ember teljes víztartalma kb. 42 l, melyből 28 l a sejten belül és 14 l a sejten kívül helyezkedik el. A két folyadéktér között a víz áramlását az ozmózis biztosítja, a sejtmembrán pórusai kinyílnak és a víz szabadon áramlik a két tér között. Az áramlás irányát a vízben oldott anyagok koncentrációja határozza meg. Az elektrolitok a folyadékban oldott állapotban, pozitív illetve nagatív ionok formájában találhatók. A sejten kívüli térben a nátrium (Na+) és klorid (Cl-) ionok tartják fenn az egyensúlyt. Izzadás során ezekből az ionokból keletkezik a legjelentősebb veszteség is. Tartós kiválasztásuk a sejten kívüli folyadék, főleg a plazma jelentős csökkenését eredményezi, mely extrém esetben a keringés összeomlását is okozhatja.
A szervezetnek tehát a hőszabályozás érdekében kiegyensúlyozott folyadékbevitelre és leadásra van szüksége, ez a funkció legjobban egy vízhűtéses autó működésével magyarázható meg. Ha a hűtőfolyadék mennyisége bármilyen okból lecsökken, a motor felmelegszik. Ehhez hasonló történik a szervezetben is, ha az izzadtsággal elvesztett folyadékot nem pótoljuk megfelelően. A folyamat a következőképpen zajlik le:
- a keringés már nem képes biztosítani a bőr megfelelő vérellátását, az izzadtság mennyisége lecsökken, a hőleadás romlik. Ezzel egyidejüleg a működő izmok oxigén és tápanyag ellátása, valamint az anyagcsere végtermékeinek eltávolítása is romlik.
- ha a sporttevékenységet megfelelő folyadékpótlás nélkül tovább folytatjuk, a keringő vér mennyisége csökkenni fog, ezért még kevésbé képes ellátni az izmok energiaigényét és a hőleadást a bőrről elpárolgó izzadtság segítségével.
- a csökkenő plazmatérfogat miatt egy-egy szívdobbanás kisebb mennyiségű vért tud továbbítani a szív, a pulzusszám a keringés biztosítása érdekében növekedni fog. A bőr vérellátása tovább csökken, mivel az izmok vérellátása elsőbbséget élvez a bőrrel szemben.
- végezetül csökken az izzadtság mennyisége, tovább csökken a hőleadás a párolgás útján és ha ennek ellenére tovább folytatjuk a sportolást, testhőmérsékletünk tovább fog növekedni a kritikus 41 C fokos érték fölé.
- ezt követően a teljesítőképesség gyorsan csökkenni fog, ugyanazt a munkát egyre nagyobb erőkifejtéssel sikerül elvégezni, még akkor is, ha nem észleljük a túlmelegedést. Ez az állapot végezetül hőkimerüléshez, majd hőgutához vezethet, ha a megfelelő mennyiségű folyadékot nem pótoljuk és a test hőmérsékletét nem csökkentjük.
/forrás: sportorvos.hu/
