[caption id="attachment_18242" align="aligncenter" width="504"]
/fotó: Adam Hunger-USA TODAY Sports/[/caption]
A múltkori, általánosabb jellegű írásunkban, - mely az alábbiak előzményének tekinthető - azt vettük górcső alá, mi mindent kezdhetünk, ha ellenfelünk hátát a ketrec falának szorítottuk, kezdve az alapvető pozicionálással, nyomás kifejtésével, ahol a lábak és fej helyzeteit vizsgálgattuk, egészen a földre vitelekig. Mostani írásunkban a ketrec falának nyomott ellenfél támadásához szükséges pozíciókat ill. pozicionálást vizsgáljuk meg. A lehetséges védelmi manőverek, melyekkel a támadások részben vagy egészben semlegesíthetőek egy következő írás tárgyát képezik majd.
A támadás
A ketrec falának nyomott ellenfél tényleges, aktív támadása előtt meg kell bizonyosodnunk róla, hogy megfelelő nyomást fejtünk-e ki ahhoz, hogy a helyén tartsuk. Csak ha ez adott, kezdhetünk offenzív manőverekbe. Alapvetően kétfajta módja van a nyomásgyakorlásnak, melyekről részben már előző írásunkban is szót ejtettünk. Az egyik egyfajta irányító pozíció, amikor is úgy fejtjük ki a nyomást, hogy vállunkat az ellenfél szegycsontjába nyomjuk, fejünket pedig a középvonaltól kissé távolabb tartva elvesszük a helyet.
A lehetőségeink a támadásra ebből a pozícióból nagyon korlátozottak, mert ekkora nyomásgyakorlás mellett hatékony ütéseket, könyökösöket nem lehet elengedni. Mivel nincs túl sok hely a csípőnk és ellenfelünk között, így legfeljebb térdünkkel a lábait tudjuk támadni. Egy nagyon jó példa erre a már az előző írásban is említett Cain Velasquez vs Junior Dos Santos meccs (a trilógia 2. vagy 3. része).
[caption id="attachment_6841" align="aligncenter" width="504"]
Velasquez (háttal) lábainak, csípőjének, vállainak és fejének pozíciója mind fontosak![/caption]A nyomásgyakorlás másik módja már egy támadásra alkalmas pozíció, ahol is ahelyett, hogy fejünket a középvonaltól kissé távolabb tartanánk, azt ellenfelünk arcába nyomjuk oldalról. A fej pozíciójának finom kis módosításával máris elértük azt, hogy létrehozzunk egy szöget a támadásra, ugyanis a csípőnk így az ellenfelünk felé néz, míg az övé nem néz felénk. A fej pozíciója már elég helyet hoz létre így, hogy támadásba fogjunk. Innen már használhatunk bizonyos ütéseket és könyökösöket is. De a hely így már elég lesz arra is, hogy térdeinkkel ne csak az ellenfél lábait, de testét is támadhassuk. Az irányító pozícióhoz képest a csípőnk itt kicsit hátrébb lesz.
A támadó pozícióban viszont figyelni kell, mivel itt sokkal könnyebben tud kimozogni, elkörözni ellenfelünk vagy meg is fordíthatja a szituációt, minket szorítva a ketrec falához. Az ilyen jellegű szabadulásokra egy remek példa Cain Velasquez Fabricio Werdum elleni meccse, ahol is sok szép dolgot mutatott ezen a téren a brazil Werdum.
A klincs és a csípő kiforgatásával Werdum rendre kiszabadult a szorult helyzetből. A trükk az irányító pozíció és a támadó pozíció közötti átmenet felismerésében, érzékelésében van. Ez a legalkalmasabb a szabadulásra. A támadó pozícióban általában 2-3 csapást lehet biztonsággal bevinni, utána azonban tanácsos visszatérni az irányításra.
Ha kellőképpen technikás valaki a két pozíció kombinálásával, váltogatásával az ellenfél nagy fokban dominálható. Az oda-vissza forgatás, váltogatás azért is javasolt, mert a túl sok irányítás nem túl közönségbarát, ami szintén nem egy elhanyagolható tényező. Amennyiben pedig túl sokszor igyekszel támadni, ellenfeled elég helyhez jut majd, hogy kiszabaduljon. Az időzítés az egésznek a kulcsa, szóval játssz a pozíciókkal, gyakorolj, amíg meg nem találod azt a bizonyos arany középutat.
A ketrec falánál végrehajtott kreatív támadásokra nagyjából bármelyik utóbbi Jon Jones meccs ajánlható, de a Shogun Rua vagy Glover Teixeira ellenieket különösképpen kiemelném. A már említett Velasquez vs Dos Santos meccsekben is találni azonban finomságokat. Érdemes többször is megnézni ezeket a meccseket, a kérdéses részeket visszanézni.
Irány a terem! Jó gyakorlást!
