Az előző sportpszichológiai tárgyú cikkben arról írtunk, hogy mennyire fontos szerepet játszanak a mentális tényezők egy sportoló teljesítményében. Mekkora jelentősége van az önbizalomnak, a koncentrációnak, a gondolatok és érzelmek kontrollálására való képességnek abban, hogy kiegyensúlyozottan, éberen, minden energiádat kihasználva küzdj meg az ellenfeleddel.
Ebben a cikkben egy kicsit bővebben szeretnénk bemutatni, hogy melyek azok a területek, amelyek fejlesztésére, hatékonyabb kihasználására nyílik lehetőség a sportpszichológiai módszerek segítségével. Sokan tudják, hogy téthelyzetben a gondolatok, érzések, illetve a fizikai készségek teljes összhangjára van szükség a győzelemhez. A meccseken való jó, összeszedett, egyenletes teljesítmény azonban csak egy apró szelete a munkának – a mentális tényezők a sport összes területén jelen vannak.
Sokan talán nem is ismerik fel, hogy amikor az edzések, a mindennapi rutinfeladatok során nehézségekkel küzdenek, annak mekkora része köszönhető a gondolkodásuknak, a hozzáállásuknak, a tudatosságuknak. Lehet, hogy csak annyit veszel észre, hogy például egy bizonyos fogás elsajátításával vagy rutinszerű használatával gondjaid vannak – és azt gondolod, egyszerűen csak keményebben kell hajtanod. De nem mindig az edzés mennyisége a lényeg! Lehet, hogy nincs megfelelő terved, túl nehéz célokat tűztél ki magadnak, és aztán saját magadat hibáztatod, vagy éppen a céljaid nem elég pontosak, részletesek, ezért nem tudod lépésről lépésre követni a fejlődésedet.
Vagy egy másik példa: lehet, hogy csak az tűnik fel, hogy állandóan kimerültnek, fáradtnak érzed magad az edzések során. Azt gondolod, egyszerűen csak túl nagy rajtad a nyomás az iskola/munka, család, barátok, edzés összeegyeztetése miatt... de majd kipihened magad. Pedig itt lehet, hogy a motivációd mélyebb tisztázására van szükség ahhoz, hogy tovább tudj lépni, hogy újult erővel és elkötelezettséggel tudj a felkészülésre koncentrálni! Minden helyzetnek van mentális, pszichológiai összetevője, még ha első látásra úgy is tűnik, hogy ez tisztán edzés és kemény munka kérdése.
A kemény munka persze elengedhetetlen, ha fejlődni szeretnél – de az edzés hatékonyságán rengeteget dob a tudatosság. Ha tisztában vagy a céljaiddal, hogy honnan hova tartasz, és milyen lépéseket kell megtenned ezért, akkor a veszteségeket, a kudarcokat is könnyebben fogod venni, hiszen tudod, hogy ezek természetes részei a célod felé vezető útnak. Ha nem csak elfelejteni, túllépni szeretnél rajtuk, hanem szembe mersz nézni a hibákkal, amiket elkövettél, a (fizikai vagy mentális) gyengeségeiddel, amiket fejlesztened kell, már nagy előnyt szereztél az ellenfeleidhez képest. A mentális tényezők mindenhol jelen vannak; abban, hogy hogyan kommunikálsz az edződdel és a csapattársaiddal; mennyire elkötelezetten és kitartóan edzel; hogyan egyezteted össze a tanulást vagy munkát, az edzést és a szabadidőt; mennyire tudsz téthelyzetben összpontosítani és kizárni az irreleváns ingereket; mennyire gyorsan épülsz fel a sérülésekből... A lista hosszan folytatható.
Minden sportnak van mentális oldala is – érdemes feltenni magunknak a kérdést: az én sportágamban mekkora a fizikai és mentális tényezők százalékos aránya? Ehhez képest mennyi időt töltök a fizikai készségekkel – az erősítéssel, kondicionálással, egyes készségek, fogások, ütések, rúgások tökéletesítésével? És mennyi időt töltök a mentális készségekkel – a koncentrációm fejlesztésével, a motivációim, céljaim tisztázásával, az önbizalmam tudatos felépítésével, a fejlődésem monitorozásával, a hatékony regenerálódással, relaxációval? Ha a kettő között nagy az eltérés, akkor még van hova fejlődni.
Mikor érdemes tehát sportpszichológussal konzultálni? Egyrészt akkor, ha a sportolónak a felkészülés vagy a meccs alatt valamilyen konkrét problémája van, például:
- ha az edzésen jól teljesít, de a versenyen vagy meccsen ugyanezt már nem tudja megmutatni;
- ha nincs elég önbizalma, nem bízik a saját képességeiben;
- ha nem tudja a figyelmét összpontosítani, az irreleváns tényezőket kizárni;
- ha bepánikol, leblokkol téthelyzetben, nem tudja kezelni a nyomást;
- ha motiválatlannak, fáradtnak, erőtlennek érzi magát;
- ha nehezen dolgozza fel a kudarcokat;
- ha visszatérő kommunikációs problémái vannak az edzőjével vagy a csapattársaival;
- ha nem tudja kezelni a váratlan helyzeteket;
- és így tovább.
A sportpszichológiai módszereket azonban nem csak konkrét probléma vagy nehézség esetén lehet hasznosítani. A tudatos tervezés, a mentális készségek erősítése mindenkinek nagy segítséget nyújt, aki szeretné a felkészülésbe fektetett munkáját, energiáját maximálisan kihasználni. Érdemes tehát mentális módszereket használni, ha például:
- a sportoló tudatosabban szeretné megtervezni a pályafutását, reális, mégis kihívást jelentő célokat kitűzni;
- ha szeretné az érzéseit, hangulatait hatékonyabban kontrollálni, a belső energiáját jobban kihasználni;
- ha a koncentrációját szeretné fejleszteni;
- ha egy bizonyos mozdulatot vagy mozdulatsort szeretne tökéletesíteni, „finomhangolni”;
- ha egy sérülésből szeretne gyorsabban felépülni, és megelőzni a további sérüléseket;
- ha általánosságban hatékonyabban, célratörőbben, tudatosabban szeretne edzeni.
A következő írásokban részletesebben is körbejárunk majd többféle problémát, amellyel hobbi- vagy versenysportolóként a küzdősportokban szembesülhettek, illetve olyan technikákat, módszereket is, amelyek alkalmazásával hatékonyabbá tehetitek az edzésmunkát. Természetesen konkrét kérdésekkel, felvetésekkel is fordulhattok hozzánk!
