Mi a sportpszichológia, és hogyan veheted hasznát a küzdősportban?
Hányszor hallottuk már különböző sportolókról vagy csapatokról a verseny, meccs vagy játék közben: „nincs ott fejben”, „ezt fejben vesztette el”, „jobban ott kellett volna lennie”, és így tovább? Általánosan közismert, hogy a sportteljesítmény – legyen az élsport vagy hobbisport – nem csak a fizikai készségektől, tehetségtől, erőtől, technikától függ, hanem „fejben dől el”. De mit is jelent ez pontosan? Milyen az, amikor valaki ott van fejben, és mi kell ahhoz, hogy folyamatosan ott tudjon lenni, nem csak az edzéseken, hanem a versenyeken, meccseken is? Hogy ne csak a véletlen döntse el, egy-egy ellenfél ellen – legyen az erősebb vagy gyengébb – hogyan küzd meg, hanem a tudatos készülés, a mentális felkészülésből adódó magabiztosság?
Mindenkinek az a célja, hogy fejlődjön, hogy egyre jobb és jobb legyen. A profi sportolók pontosan tudják, hogyan kell pihenniük, táplálkozniuk, hogyan kell beosztani az erejüket egy-egy küzdelem alkalmával, pontosan mennyi időt kell tölteniük egyes fogások technikai tökéletesítésével. De nem mindenki van tisztában vele, hogyan használja ki és tökéletesítse a mentális készségeit, hogy ugyanolyan tudatossággal tudja őket alkalmazni, mint a fizikai képességeit. Rengeteg gyakorlás, a viselkedés, gondolatok, érzelmek tudatosítása szükséges például ahhoz, hogy valaki ne veszítse el az önbizalmát, megőrizze a hidegvérét egy elvesztett menet, vagy az ellenfél egyértelmű fölénye láttán. Az önbizalom, a saját képességeinkbe vetett szilárd hit pedig sok esetben még egy vesztésre álló meccset is képes megfordítani.
Gondoljunk Bruce Lee szavaira: „Soha ne légy merev vagy megfeszített, hanem légy mindenre felkészült és rugalmas. Teljesen és egészen élő, éber és tudatos, felkészülve bármire, ami csak történhet.” Lee itt a harcművésznek arról a képességéről beszél, hogy kontrollálni tudja a küzdelemmel kapcsolatos félelmeit, szorongását, vagy bármilyen más érzelmet – akár a haragot vagy dühöt is. A nagy versenyek, téthelyzetek nagy nyomást jelentenek a sportolóknak, amelyben az érzelmek szabályozása, a közönség, csapattársak, akár a média által ránehezedő elvárások helyén kezelése néha embert próbáló feladat – és természetesen kihat a teljesítményre, a küzdelem kimenetelére is. A modern sportpszichológiai kutatások igazolták és megerősítették Bruce Lee tanácsát – téthelyzetben az éberség, a tudatosság, az érzelmek kontrollálása az egyik legfontosabb tényező, ami a győzelemhez hozzájárul.
Egy másik ilyen faktor a koncentráció. Rengeteg dolog van, ami a küzdelem napján elterelheti az ember figyelmét – az ellenféllel kapcsolatos félelmek, az edzők, családtagok, nézők elvárásai, a megfelelési igény... de még a saját fejünkben lévő negatív gondolatok is. Vajon eleget edzettem-e erre a meccsre? Meg tudom-e mutatni, hogy én vagyok a jobb? Mi lesz, ha nem sikerül, kinek okozok majd csalódást? Mi lesz, ha lesérülök? Ezek mind fontos gondolatok, amelyek mindenképpen választ kívánnak – de ott, abban a pillanatban, a küzdelem kezdetekor csak megzavarják a koncentrációnkat, elterelik a figyelmünket arról, hogy a megfelelő pillanatban a legjobbat nyújtsuk.
A megfelelő pillanatban a legjobbat nyújtani – dióhéjban ezzel foglalkozik a sportpszichológia. Sokszor előfordul, hogy két ellenfél hasonló fizikai, technikai felkészültséggel rendelkezik, és ilyenkor a mentális felkészültségük, mentális edzettségük, keménységük dönti el, hogy melyikük kerül ki győztesen a küzdelemből. A sportpszichológia, a mentális felkészülés önmagában nem repít a csúcsra senkit. Abban segít, hogy az ember a saját képességeinek és edzettségének megfelelő szinten a legjobbat tudja kihozni magából, még akár egy reménytelennek tűnő helyzetben is.
A koncentráció, az érzelmek, indulatok szabályozásának képessége, az önbizalom és énhatékonyság, a pozitív és effektív belső beszéd, a mentális tréning és még sok más készség mind a sport mentális oldalához tartozik, és hozzájárul a sikeres teljesítményhez. Ezek mind készségek, tehát van, akinek természetes érzéke van hozzájuk, van, akinek tanulnia és gyakorolnia kell – de gyakorlással mindenki fejleszteni tudja őket. A következő hónapok sportpszichológiai tárgyú írásaiban ezeket a mentális készségeket fogjuk részletesebben körbejárni, és reméljük, hogy az edzés, felkészülés során ti is alkalmazni tudjátok majd ezt a tudást.
Bóna Krisztina írása
krisztina.g.bona (kukac) gmail.com
