[caption id="attachment_1723" align="aligncenter" width="629"]
Kyuzo Mifune és az alapító, Kanō Jigorō[/caption]
Az alábbi videón látható Kyuzo Mifune (1883-1965) az alapító Kanō Jigorō után, mondhatni a legnagyobb név, akit technikai tudása kapcsán közvetlenül az alapító mögött tartanak számon. Amint a videó is megmutatja, az ekkor már korántsem fiatal mester sorra hárítja el, akadályozza meg tanítványainak, a 7-8 danos mesterek támadásait, dobásait.
https://www.youtube.com/watch?v=hgR7FVE2TZo
Mifune mindössze 15 hónap alatt érte el a Kōdōkan 1. dan fokozatát, majd újabb négy hónap múltán a második dant, a nidan-t. Hihetetlen időzítése, sebessége miatt hamar komoly ismertségre tett szert. Huszonkilenc évesen, 1912-ben már 6 danos (rokudan) mester és oktató volt. Harminc évesen már sokan egyszerűen úgy hivatkoztak rá, mint a 'Judo Istenére'.
Egy szép napon a 40 éves, 157cm és 45kg-os Mifune-t egy 182cm-es, 108 kg-os sumo-s kihívta... Egy komoly csata után végül Mifune a védjegyének tartott uki otoshi-val/kuki nage-val nyert (a technika bemutatását ld. lentebb), a földre dobva ellenfelét.
http://www.youtube.com/watch?v=1n0obBnZlOQ&rel=0
Jigorō után
Kanō Jigorō-tól, az alapítótól 1937-ben megkapta a kudan rangot (9. dan). Kanō 1938-ban meghalt, így Mifune lett a legnagyobb hatású tanítómester és 1945-ben végül megkapta a judan (10. dan) rangot is. A negyedik volt abból a mindössze 18 főből álló sorban, akiket ekkora megtiszteltetéssel jutalmaztak. Nagy sikerű, a judo történetét, filozófiáját, technikáit bemutató könyve 1956-ban jelent meg, a Judo kánonja (The Canon of Judo) címmel.
Kanō Jigorō egyébként úgy tartotta, hogy az embereket járni teremtették, nem azért, hogy a földön kússzanak. Ő alapvetően azt akarta, hogy a Judo küzdelmek állva történjenek és mellőzött mostohaként tekintett a Newaza-ra, a földharcra.
Azt akarta, hogy a judokák a nagy dobásokra fókuszáljanak, melyek ipponban végződnek. Ez a mentalitás még a szamuráj időkből, ill. filozófiából jött. Érthető okokból, ekkor úgy tartották, hogy legjobb az ellenfél minél gyorsabb elintézése. Ezért van az, hogy a leszorítások is Ipponnak számítanak. A régi időkben, amikor egy szamuráj leszorította ellenfelét, nyugodtan előránthatta a tantō-t, ezt a rövidebb kardot, és befejezhette a csatát.
A Newaza azonban nagyon is hasznos része a Judo-nak, hiszen így idősebb Judokák és gyerekek is gyakorolhatják a Judo erős, nagy behatásokkal nem járó részét. Fenntartásai ellenére Kanō beemelte több jujutsu iskola technikáit a Kodokan judo-ba, hogy emberei nyílt versenyeken ne nézzenek ki rosszul.
Azonban hangoztatta, hogy a földharc legfeljebb egy ellenfél ellen lehet hatékony és nagyobb lehetőséget látott a Newaza során a sérülésekre is. Állította, hogy több támadó esetén a harcosoknak talpon kell maradnia. Számára a földharc a könnyű út volt és ragaszkodott hozzá, hogy az ideális judo 70%-a álló technikákból, míg (legfeljebb) 30%-a földharcból áll.
A judo lényege című dokumentumfilm, mely nagyszerűen kiegészíti Mifune könyvét, az alábbiakban tekinthető meg, angol felirattal.
http://www.youtube.com/watch?v=46veLgINFjU&rel=0
